<< Vissza a cikkek, és prezentációkhoz
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet Hírlevele 3.
Az alábbi cikket nem én írtam, csak kommentáltam
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet Hírlevele 3.
Az alábbi cikket nem én írtam, csak kommentáltam
Nem lesz hiperaktív, akit sokat szoptatnak
Az anyatej ellenanyagai sokfajta fertőzéstől védik a csecsemőt, a Tel-Avivi Egyetem Aviva Mimouni-Bloch vezette kutatócsoportja most azt is kimutatta, hogy a szoptatás megóvhatja őket a későbbi figyelemhiányos hiperaktivitás-zavartól (ADHD), a gyerekeknél és serdülőknél leggyakrabban diagnosztizált idegi természetű fejlődési rendellenességtől - idézi a Science Daily tudományos portál a Breastfeeding Medicine című szaklapban megjelent tanulmányt.
Az egyetem orvosi karának és a tel-avivi Löwenstein Kórház Gyermek-idegfejlődési Központjának kutatói a szoptatási szokásokat vizsgáló retrospektív felmérésükben három csoportot alakítottak ki: az első csoportba az ADHD-val diagnosztizált 56 gyerek, a másodikba a testvéreik - 52-en -, a kontrollcsoportba pedig 51 olyan nem ADHD-s került, akiknek genetikai kapcsolatuk sincs olyannal, akinél felismerték a rendellenességet.
A kutatók világos összefüggést találtak a szoptatás és az ADHD kockázata között akkor is, ha a jellemző kockázati tényezőket is figyelembe vették. Azok a gyerekek, akiket három hónapos korukban tápszerrel tápláltak, háromszor valószínűbb, hogy ADHD-sek lettek, mint azok, akiket ebben az életkorban szoptattak.
A gyermekek első évének szoptatási kérdései mellett a szülőktől részletes egészségügyi és demográfiai tájékoztatást is kértek mindazokról a tényezőkről, amelyeknek hatása lehet az ADHD kialakulására, ilyenek voltak például a családi állapot vagy a szülők iskolázottsága, vagy olyan várandósság alatti problémák, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, illetve a baba születési súlya és a családban előforduló ADHD.
Minden kockázati tényezőt figyelembe véve a tudósok arra az eredményre jutottak, hogy az ADHD-s gyermekek között sokkal alacsonyabb volt a szoptatás aránya, mint a másik két csoportban. Három hónapos korukban az ADHD-seknek csak 43 százalékát szoptatták, szemben a testvércsoport 69, és a kontrollcsoport 73 százalékával. Hat hónapos korukban az ADHD-sek 29 százalékát szoptatták, a testvércsoportnak ellenben 50, a kontrollcsoportnak 57 százalékát.
„A kutatás egyik egyedülálló eleme a testvércsoport vizsgálata volt. Noha az anyák gyakran ugyanúgy szoptatják minden kisbabájukat, mégsem alakul mindig minden a szándékuk szerint. Vannak gyermekek, akikkel nehezebb boldogulni, mint a testvéreikkel, ez akadályozhatja az anyát a szoptatásban" - magyarázta Mimouni-Bloch.
Nem tudni, hogyan hat a szoptatás az ADHD kialakulására: lehet, hogy az anyatej összetétele, de az is elképzelhető, hogy az anya és gyermeke között kialakult különleges kötődés segít. A kutatók mégis úgy vélik, hogy az eredmények valószínűsítették a szoptatás védő hatását a rendellenességgel szemben, ezzel tovább növekedett az anyatejes táplálás élettani előnyeinek száma.
Comment:
A fenti hírben szereplő vizsgálat fontos, többek között általam is észlelt, anamnézis felvételekor is használt szempontot jár körül tudományos igényességgel.
Kicsit módosítva a cím megfogalmazását: az anyatejes táplálás csökkenti a kialakuló ADHD tüneteinek súlyosságát, sőt, akár a klinikai forma kialakulását ill. ki nem alakulását is meghatározhatja. Az ADHD-ra való hajlamot génjeinkben hordozzuk. Az, hogy ezek a gének milyen mértékben nyilvánulnak meg agyi ill. viselkedéses jellemzőkben – környezeti faktorok befolyásolják (ritkán közvetlen génállománybeli változások, többnyire azonban epigenetikus mechanizmusok útján).
A teljes anyatejes táplálás hiányosságai, pontosabban a tehéntej alapú szokványos előkezeletlen tápszerek korai alkalmazása, összegyűjtött adataim alapján, együtt fut az allergiás folyamatok által is befolyásolt csecsemőkori (néha későbbi) ekzema, ill. croup (krupp) betegség előfordulásával. (Bizonyos esetekben, - tapasztalataim szerint az esetek kb. 5-15%-ban – a későbbi életkorban alkalmazott étrendnek is hatása lehet a tünetek súlyosságára.)
Felmerül az is, hogy a korai idegen (tehéntej) fehérje alapú táplálék ADHD előfordulást növelő hatása, esetleg, a korai életszakaszban zajló immun-mediált folyamaton alapszik. Remélhetőleg, a kutatások előre haladtával, egyre többet megtudunk arról, pontosan milyen mechanizmusokon keresztül hatnak, a tapasztalat által már beazonosított korai környezeti faktorok.
